A magyar falvak helyzetét ecsetelő tudósítások hallatán nem nehéz depresszióba esni. Elnéptelenedés, idősödő lakosság, munkanélküliség, roma kérdés, szélsőséges szegénység, bűnözés és még sorolhatnám.
Szerencsére a magyar találékonyság nem mindig merül ki a kisstílű ügyeskedésekben. Az alábbi három falu példamutató története nemcsak tanulságos, de precedens lehet hasonló kezdeményezések elindításához itt a Fejér megyei falvakban is.
Tarnabod
Tarnabod neve mára összefonódott a Máltai Szeretetszolgálatéval. Az alapötlet a városban nemkívánatos hajléktalanokra épült, akik egy része még mindig sikeresen visszaintegrálható a társadalomba.
A szervezet olyan falut keresett, ahol nagy az elnéptelenedés, és sok a lakatlan de még használható ház. Kiválogatták a legalkalmasabbnak ítélt személyeket illetve családokat és leköltöztették őket a falu üres házaiba. Munkahelynek pedig az újonnan létrehozott elektronikus kütyü bontó szolgált.
A helybeliek és az újonnan érkezett hajléktalanok viszonya ugyan nem felhőtlen, és a 2008-ban beütött gazdasági világválság a bontóüzemet is veszélyezteti, de mégis elismerésemnek kell hangot adnom egy ilyen radikális ötlet sikeres kivitelezéséért.
A Máltai Szeretetszolgálat Befogadó Programja
Tarnabod gondjairól az országinfón
Uszka
Uszka története mindig mosolyra késztet, mert a bűnözés nélkül és láthatólag boldogan élő romák eléggé szokatlan látványt nyújtanak! Bizonyíték arra, hogy van lehetőség humánus módon való integrálásra még itt Magyarországon is.
A keresztény életmód és az uborkatermesztés párosítása a kevert lakosságú faluban olyan történet, mely egykor még mozivászonra is kerülhet. Feltétlen nézd meg a Szempont riportját, ha anno elszalasztottad!
A Szempont riportja Uszkáról a youtube-on
Cikk Uszkáról egy szabolcsi hír-honlapon
Panyola
Panyola története a személyes kedvencem, mert meglátásom szerint a jövőről szól. A magyar falvak sorsa, mint a legtöbb dologé a világon, a fiatalabb nemzedékek kezében van. Ahogy annak idején a gyárak, a jólét és a kitárulkozó lehetőségek elcsábították a faluból az ifjakat, úgy fognak lassan a szmogból és általános közönyből kiábrándult városiak lassan visszatelepülni vidékre.
Sokaknak ma Panyola neve hallatán a pálinka, a „Panyolai Elixír”, jut először eszükbe. Így aztán nehéz elképzelni, hogy egykor a szeszfőzde romokban hevert. Az élet furcsa jellemzője, hogy általában olyan helyeken lehet radikálisan új rendszereket és folyamatokat a legjobban bevezetni, ahol minden más már csődöt mondott. Valószínűleg így lehetett Muhari Zoltánból a másképp gondolkodó jövevényből Panyola polgármestere, és így vált Panyola híressé nemcsak a pálinkájáról, hanem az évente megrendezésre kerülő határok nélküli folk fesztiváljáról is. És itt még korán sincs vége az ötleteknek. A polgármester szavaiból idézek a falu honlapjáról:
„Minden falu legyen önellátó pl. tejből. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy a mai körülmények között a termelőtől önköltségi ár alatt 70 Ft/liter áron veszi át a tejipar azt a tejet amelyet a multik szupermarketjeiben 250 – 300 Ft/liter áron kaphat meg a fogyasztó, a Szolidáris kereskedelem keretében pedig max. 150 Ft/liter áron veheti meg a termelőtől, nem kétséges, hogy a termelő is és a fogyasztó is jobban jár. A termelő igy nem kényszerül feladni tejgazdaságát nem lesz kiszolgáltatva a Globalizáció okozta tömegtermelési dömpingáraknak.”
Ennek szellemében találták ki a “Helyi Piac” honlapot is, ahol helybeli portékákat értékesítenek, és amit a jövőben országos hálózattá szeretnének fejleszteni. A pálinka és a folk fesztivál után nem sok kétségem van a sikerét illetően!
Panyola hivatalos honlapja
III. Határmenti Világzenei Fesztivál, Panyola, 2008 a youtube-on
A Nőklapja Café cikke Panyoláról
Nem nehéz kitalálni, hogy Panyolának jósolok a legfényesebb jövőt. Míg Tarnabod története a külső beavatkozásról és a jótékonyságról szól a leginkább, és Uszkán is elég nagy a külső segítség, addig Panyolán a falu belső szerkezetét, működését és létfenntartási folyamatait változtatták meg radikálisan, mégpedig belülről jövő kezdeményezésekkel, amelyek nem egy személyhez hanem a közösség minden egyes tagjához szervesen kötődnek.
Panyolán nem várják, hanem csinálják a jövőt, méghozzá nem kevés kísérő zenével!
Érdekelhet még:
Meglepetés a levelesládában |
Új honlap, amiről mindenkinek tudnia kell!!! |
Páty nem eladó! – Tégy valamit Magyarországért március 15. alkalmából! |
Nyári buli – zöldben és zölden |
Karácsonyi felkérés |
Címkék: falufejlesztés, falvak
