Csocsodalom nyomtatásban!!!

2010. augusztus 17. | 

A Mennyit spórolhatok magazin 3. száma, benne az egyik cikkemmel, már augusztus 14. óta kapható. Keresd a jobb újságárusoknál, bárhol az országban! Az előzményekhez olvass tovább!

Egy korábbi bejegyzésemben már említettem, hogy mennyire kedvelem a Herbáció magazint (Az öt legjobb öko újság – 2009 január 30.) A Herbáció kiadója, a Kauten alapítvány, idén egy újabb kiadvánnyal rukkolt elő. A Mennyit spórolhatok első száma februárban került az újságárusok polcaira.

Akárcsak a Herbáció, a Mennyit spórolhatok is negyedévente jelenik meg, A5-ös méretben. A magazin nemcsak nevében és tartalmában segíti a takarékoskodást, de 350Ft-os árcimkéjével az egyik legmegfizethetőbb időszaki kiadvány az újságosoknál (és egyéves előfizetésnél ez tovább csökken 300Ft-ra).

Mint a természetbarát spórolás lelkes híve, adtam egy teszt írást a szerkesztőknek, ami a korábbi Turkálni nemcsak érdemes, de természetvédőknek már-már kötelesség bejegyzésem átdolgozása volt. A szerkesztőknek annyira megtetszett, hogy ebben a kiadásban leközölték, és ha ez még nem elég jó hír, beleegyeztek, hogy a következő kiadásokhoz is hozzájáruljak egy-egy írással az “olcsón és zölden” témában! Természetesen a további cikkek eltérnek majd egy kicsit az itt közölt tartalomtól, hogy az érdekek ne ütközzenek, hiszen ez a blog ingyen elérhető. Nagyon jó érzés nyomtatásban látni a munkámat és itt is szeretném megköszönni a szerkesztőknek, főként Nagy Robinak a lehetőséget és a belém vetett bizalmat. Igyekszem rászolgálni!

sporolhatok3

Érdekelhet még:
Spórolós környezetvédelem

Spórolós környezetvédelem

Még több olvasmány spórolóknak

Még több olvasmány spórolóknak

E-book cikkem nyomtatásban

E-book cikkem nyomtatásban

Virágok, barátok, szennyvíztisztítás(?) – egy klassz nap

Virágok, barátok, szennyvíztisztítás(?) – egy klassz nap

Miről szól Csocsodalom?

Miről szól Csocsodalom?

Turkálni nemcsak érdemes, de természetvédőknek már-már kötelesség

2010. május 2. | 

Egy nyári jelmezes buli alkalmával kerestem a minap megfelelő használt ruhákat, anyagokat. Kellenek jelmeznek, dekorációnak és mint minden mást, egy ilyen összeröffenést is lehet minimális széndioxid lábnyommal lebonyolítani. A parti részleteiről és hogy hogyan próbáltam zöld szempontból is elfogadhatóvá tenni, arról majd egy későbbi bejegyzésben beszámolok. A különböző használt ruha boltok kapcsán viszont most szeretnék írni.

A Magyarországon kapható új ruhák általában nem túl etikus körülmények közt készülnek. A gyapottermelés a legtöbb helyen se nem bio, se nem fairtrade (etikus munkáltatás). A gyapotot ugyanúgy agyonpermetezik, mint az élelmiszernek termesztett növényeket és a munkásokat sem fizetik tisztességesen. Majd a pamutok és egyéb szövetek úgynevezett “sweatshop”-okban kerülnek feldolgozásra, ahol a munkások sokszor éhbérért és embertelen körülmények között kénytelenek dolgozni. A dolgozó gyerekek sem mennek ritkaságszámba, mivel apró ujjaikkal ügyesen hímeznek és még kevesebbet kell fizetni munkájukért. Mi az alternatíva? Nyugaton egyre jobban terjednek a biopamutból készült fairtrade munkafolyamatokkal termelt ruhadarabok. Ezeket azonban csak nyugati fizetésekkel engedhetik meg az emberek maguknak.

Mi marad akkor nekünk? A második alternatíva, a használt ruhák. A bálás és egyéb second-hand boltok viharos terjedése nagyban megszabadította a használt ruhákat a régi előítéletektől. A nyugati pénzes és hitelkártyás vásárlási mánia az elmúlt években annyira hatalmába kerítette az embereket, hogy egyeseknél a vásárlás kifejezetten kényszerbetegséggé vált. Sokan bedőltek és még ma is bedőlnek az üzleteknek, gyakran olyan ruhákat is megvásárolva, amire egyáltalán nincs is szükségük, és amit aztán néhány hónap vagy év múlva még az eredeti cédulákkal, hordatlanul is továbbadnak. Ezen változtatni így utólag nem nagyon lehet, de abba még mindig van az embereknek beleszólásuk, hogy mi történjen ezekkel a (néha egyáltalán nem) használt ruhákkal. A bálázók láttak egy üzleti lehetőséget, és kihasználták. Nem az én dolgom megítélni, hogy hogyan működnek, mennyi profitot termelnek stb. Annak viszont nagyon örülök, hogy ezek a ruhák, amiknek kitermeléséért földünk is és a munkások is egyaránt megfizettek, nem mennek egyenesen a szemétlerakó telepre, tovább szaporítva gondjainkat.

Vagyis ha nem tudom megfizetni a 100%-osan etikusan előteremtett ruhákat, akkor mint tudatos vásárló, többnyire használtruha boltokból kellene beszereznem a ruhákat. Persze ez nem mindig sikerül, (és próbáljon valaki rábeszélni egy tinédzsert például a bálás boltokra!), de azért igyekszünk. Bálás vagy bármilyen más használtcikk boltban való vásárláshoz azonban kell egy kis plusz rafinéria. Az áruk nem garantáltan jó minőségűek és sokszor nincs rájuk semmiféle garancia. Ha mégsem vagyunk megelégedve, akkor legfeljebb “visszasírni” tudjuk a pénzünket az eladótól. Összeírtam, hogy szerintem mire kell odafigyelni használt ruhák vételénél és milyen kérdéseket érdemes feltennünk saját magunknak egy-egy árudarab kapcsán.

Minőség és mennyiség aránya – Mennyire nehéz a ruhadarab? Erre főként ott érdemes odafigyelni, ahol kilóra árulják a ruhákat. Ha vaskos szövetről van szó, többe fog kerülni. Még így is megéri? A kilós helyeken a könnyebb daraboknak van jó ára, mint például a selyemblúzok, nyakkendők stb., míg a darabos értékesítésnél a nehezebb holmikat is érdemes megvenni. Persze akad olyan kereskedő is, aki csak ránéz a kupacra, és a kisujjából vesz egy számot. Gondold meg, hogy megéri-e, mielőtt kifizeted, és ha túl soknak érzed az árat, tedd szóvá. A legtöbb ilyen kereskedő símán enged az árból.

Méret - Ha van próbafülke, próbáld fel a ruhát, ugyanúgy mint minden más boltban. Ha erre nincs mód, akkor is mérd magadhoz. Csak akkor vedd meg, ha biztos, hogy jó rád! Ne vedd meg csak azért, mert tetszik, és “majd belefogysz”! Ha tényleg sikerül leadnod néhány kilót, akkor úgyis boldogan találsz majd szebbnél-szebb ruhákat magadnak. Ha viszont nem sikerül fogyni, akkor csak kidobott pénz volt.

Fazon – Itt is, ha nem tudod felbróbálni a darabot, akkor miután megnézted, hogy jó a méret, vizsgáld meg a fazonját is. Csak akkor vedd meg, ha tudod, hogy ez a forma Neked jól áll. Hiába tetszik a térdig érő szoknya, ha tudod, hogy az alakodhoz csak a hosszú szoknya illik.

Illik a meglévő ruhatáradba? – Ezt a kérdést mindenképp tedd fel magadnak. Mivel tudod majd hordani? Hirtelen megugrik mindennek az ára, ha újabb darabokat kell venned miatta.

Szükséged van rá? – Ha van már három fekete szoknyád, nem valószínű, hogy tényleg hasznát vennéd egy negyediknek. Tudj nemet mondani egy holminak, még akkor is, ha minden más feltételnek megfelel. Ha nincs szükséged rá, akkor csak fölöslegesen költöd a pénzed!

Foltok, szakadások – Ha ilyen hibája van a ruhának, ne vedd meg! A boltban elhatározod, hogy otthon kijavítod valahogy, mert egyébként olyan szép darab, de otthon valószínűleg bevágod a szekrény aljába és soha többé feléje se nézel. Csak elszomorodsz, ha eszedbe jut: “Jaj, azt is meg kéne már csinálni.” Míg aztán nem is tetszik már annyira… Ráadásul ha pecsét van a ruhán, azt legtöbb esetben már az eredeti tulajdonosa is megpróbálta kiszedni, és amikor kudarcot vallott, akkor továbbadta a darabot. Lehet, hogy egyszer-kétszer még bele is lett vasalva az a folt. Lássuk be, nem túl jók az esélyeid, inkább hagyd ott és költsd olyan dologra a pénzed, amit rögtön tudsz használni.

Zipzárak, csatok, patentok, gombok – Ez hasonlít az előző ponthoz. Ha nem működik a zipzár vagy csak a fele patent van meg, hagyd ott. Ha hiányzik egy gomb, nézd meg, hogy megvan-e még belül az oldalában esetleg a pótgomb. Ha nincs, ráadásul az összes gombot le kellene cserélni ahhoz, hogy használható ruhadarabot kapj, akkor újfent nem éri meg az egész. Kivételt képeznek a férfiingek, amelyeknek általában egyen gombjaik vannak, illetve az egy gombos szoknyák, amire otthon a varrósdobozban valószínűleg könnyen találsz egy új gombot.

Bolyhozás – Ha már néhol kibolyhozott az anyag, akkor valószínűleg további használat során csak rosszabb lesz az állapota. Ugyanez a helyzet fakult holmikkal. Nem érdemes egyikre sem pénzt költeni.

Kellemetlen illatok - Mielőtt megveszed a ruhát, szagold meg! Ha arra sem tudod rávenni magad, hogy megszagold más ruháját, akkor hogy fogod hordani? Izzadtságszagtól nagyon nehéz megszabadulni, ha egyszer már beitta magát a ruhába, valószínűleg nem is érdemes próbálkozni vele!

Hol szabod meg a határt? – Ha már a finnyásságnál tartunk. Mindenkinél változó, hogy meddig hajlandó elmenni. Van aki elsüllyedne szégyenében, ha bálás boltban látnák. Én szívesen veszek használt ruhát, de például nem tudom ismeretlenek használt cipőjét elfogadni. Van aki v
iszont minden további nélkül hord használt cipőket. Döntsd el, hogy Te meddig vagy hajlandó elmenni, és hol szabsz magadnak határt. Inkább legyen a ruháidnak csak egy hányada használt ruha boltokból, mint hogy megundorodj az egésztől és kizárólag vadonatúj holmikat fogadj el.

Lehet üres kézzel távozni – Soha ne érezd úgy, hogy ha már betértél a boltba, akkor kellene is vásárolnod valamit. Van úgy, hogy semmit nem találsz, van úgy, hogy 3-4 darabbal távozol. Ha semmi nem nyeri el igazán a tetszésedet, tedd el a pénzed a következő alkalomra!

És utolsó gondolatként: Ne felejts el megszabadulni a fölösleges ruhadaraboktól sem. Ha hihetünk a statisztikáknak, a legtöbb ember a ruháinak 20%-át viseli a napjai 80%-ában! Ami Neked már nem kell, azt átadhatod rokonoknak, ismerősöknek, vagy bedobhatod a vöröskeresztes vagy hasonló gyűjtő konténerekbe. A márkás darabokat el lehet adni az interneten vagy másképp. A környékünkön télen sokan kiteszik a fölös meleg ruhákat, cipőket egy zacskóban a kuka mellé, ahol aztán a hajléktalanok rátalálhatnak, mielőtt jön a hulladékszállító.

Érdekelhet még:
Nyári buli – zöldben és zölden

Nyári buli – zöldben és zölden

Kellett nekem kinyitni a számat!

Kellett nekem kinyitni a számat!

Fehér Karácsony? – Legyen inkább zöld!

Fehér Karácsony? – Legyen inkább zöld!

Szatyor mánia

Szatyor mánia

Dermatológiailag tesztelek

Dermatológiailag tesztelek

Egy elúszott megjegyzés nyomában

2010. április 30. | 

Miután a válaszom sat. megjegyzésére az előző blogbejegyzésemhez elszállt az éterbe, úgy döntöttem újabb bejegyzést írok belőle. Végülis a téma megérdemli.
Az apropó: sat. a következő megjegyzést írta:

http://www.kataklizma.info/2010/04/29/a-penz-mint-adossag

Minden jóut!”

Mindenkinek ajánlom a filmet, ami a világgazdaság működéséről szól, dióhéjban. Tulajdonképpen ez is lehetne a címe: Amiről a bankárok nem akarják, hogy tudjunk. Végre megnéztem, és ez a reakcióm:

Köszönöm sat. a nagyszerű linket, a film segített tisztázni egy csomó kérdést a fejemben, amik már régóta motoszkálnak. Például hogy honnan is teremtődik meg a részvényesek pénze? Miért tekinthető egy cég sikeresnek csak akkor, ha a profittermelése évről-évre exponenciálisan nő? És meddig folytatható ez a fejlődés? Hogyan lehet az, hogy valaki megvehet egy házat és ugyanazt a házat néhány év múlva kétszer annyiért eladhatja? Miért ösztönöznek annyira a hirdetések, hogy vegyünk fel kölcsönöket, miközben a híradó arról sopánkodik, hogy hogy eladósodtak az emberek és az ország is? Hogy van az, hogy egyesek egyre többet dolgoznak és egyre nehezebben élnek meg, míg mások minnél kényelmesebben ülnek a babérjaikon, annál jobban dől hozzájuk a pénz?

A film számomra mintegy kiegészítette a Zeitgeist pénzről szóló fejezetét. Amíg még a fejemben van, leírom, amiket szeretnék saját gondolatként hozzátenni.

Van a filmben egy idézet az amerikai Al Bartlett matematikus professzortól, miszerint az emberiség legnagyobb hibája, hogy nincs tisztában az exponenciális növekedés lényegével. Ez így eléggé elvontnak hangzik, de nem az. Én megnéztem a professzor előadását – ami mellesleg fantasztikusan jó – a youtube-on. Sajnos angol nyelvtudás kell hozzá, viszont megígérem nem kell több, mint egészen alapvető matematikai ismeretek. A professzor a Föld túlnépesedésének problémáit tárgyalja, illetve az olajkészletek rohamos fogyását, de mint a filmből kiderült, a gazdaságban is helytállóak elméletei. Aki szeretne még jobban elmélyülni Al Bartlett munkáiban, az megteheti a professzor saját honlapján is. Csak ajánlani tudom az előadását, és remélem előbb-utóbb magyar nyelven is megjelenik. Talán az EzVanKiadó felvállalhatná ezt is következő projektként! ;)

Más. A filmben mint az egyik lehetséges alternatívaként említett LETS féle barter rendszerekről érdemes tudni valamit, amivel leggyakrabban még a rendszerek tagjai sincsenek teljesen tisztában. A barter rendszeren belüli cserekereskedelmekről a tagok kötelesek könyvet vezetni, és a két tag között létrejött csere a tagok számára adóköteles. (Megjegyzem ez az egész EU-ban így működik.) Vagyis hiába csereberélnek árukat és szolgáltatásokat a tagok egymás közt “fabatkában”, vagy legyen bármi az egység az adott rendszerben, azután a tagnak az állam felé hivatalos pénznemben adókötelezettsége van. Tehát a rendszer csak egy átmeneti megoldást vagy kiegészítést tud nyújtani, de nem ad kiutat a pénz alapú rendszerből. Nem lehet csak a barter rendszerben létezni azoknak, akik kiutat keresnek a pénz ördögi köréből, mert amint cserélnek, abból pénzbeli tartozásuk jön létre az állam felé, amit valahogy aztán meg kell teremteniük. Vannak persze más legális és kevésbé legális módszerek is, és egyenlőre még eléggé homályos a határ a barterek, a baráti segítség illetve a családi összefogás közt. Ha az EU-ban alkotott adótörvények tovább haladnak az elmúlt évek irányába, akkor lassan az is adóköteles lesz, ha a szomszédnak kölcsönadjuk a fűnyírónkat! De itt már lassan elkanyarodok a baráti és családi kapcsolatok szisztematikus lezüllesztésének témája felé, ami viszont valószínűleg önmagában is megér egy blogbejegyzést.

Persze nem szabad elkeseredni az ilyen filmek után, még akkor sem, ha úgy érezzük, személy szerint nem tudunk sokat tenni egy idejétmúlt rendszer megváltoztatásáért. Lesznek, akik világmegváltó dolgokat produkálnak majd, amiből létrejön az elkerülhetetlen változás. De a legtöbb embernek “csak” az a dolga, hogy okosodjon. Mert semmit és senkit nem lehet olyan sikeresen befolyásolni, mint egy buta tömeget! És amíg várjuk a változást, addíg is megtehetünk apróbb dolgokat új tudásunk függvényében. Például nem dőlünk be a hirdetéseknek, miszerint szükségünk van a legújabb mobilra/plazma tv-re/autóra/nyaralásra stb. még akkor is, ha utána évekig fizethetjük vissza az árának a többszörösét! Vagy úgy, hogy ellenszolgáltatás nélkül is segítjük embertársainkat, mert az ingyen adott segítséget – egyenlőre még – nem lehet megadóztatni. És például úgy is, hogy továbbadunk ismerőseinknek egy jó kis linket ahol remek ismeretterjesztő anyagot találtunk! ;)

Mégegyszer köszi sat.!! A legjobbakat Neked!

Érdekelhet még:
„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.” (Henry Ford)

„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.” (Henry Ford)

Fenékig tejfel

Fenékig tejfel

Turkálni nemcsak érdemes, de természetvédőknek már-már kötelesség

Turkálni nemcsak érdemes, de természetvédőknek már-már kötelesség

A pénzügyi túlélés 7 pontja

A pénzügyi túlélés 7 pontja

A romlás virágai

A romlás virágai