Tegnap volt a fehérvári Ökokör első hivatalos találkozója. Két hete már megtartottuk az úgynevezett nulladik, vagy ismerkedő alkalmat, de tegnap kaptuk meg a munkafüzeteinket és választottunk témákat.
El kell mondjam, egy kicsit szkeptikus voltam, nem volt túl nagy bizodalmam benne, hogy tud nekem újat adni. A nyáron hasonló indíttatásból nem vettem részt egy online “zöldülős” vetélkedőben, mert úgy éreztem, hogy minden, amit kértek tőlem kihívásként, már része az életemnek. Szelektíven gyűjtöm a hulladékot, nem használok nejlonszatyrokat, az égőink energiatakarékosak, évtizedek óta nem fogyasztunk húst, fogmosáskor elzárom a csapot, fürdés helyett zuhanyzok és még sorolhatnám. Amikben elmaradok, arra rendre megvannak a magyarázataim – vagy kifogásaim,- hiszen vannak olyan külső erők, amiken egyszerűen nem lehet változtatni.
Be kell vallanom, tegnap este kellemesen csalódtam. Csak azzal, hogy szisztematikusan szétszedtük és nagyító alatt vizsgáltuk meg a háztartásbeli szokásainkat, még én is észrevettem olyan területeket, ahol bizony a legnagyobb igyekezetem ellenére is van még mit fejlődnünk. És ez a fejlődés nem is fog olyan sok pénzbe vagy energiába kerülni. Míg a program kezdete előtt meg voltam győződve róla, hogy az Ökokör találkozók végére változatlan lesz a háztartásunk környezeti terhelése, már az első alkalommal nyilvánvalóvá vált, hogy tévedtem! Sok a lehetőség lakásunk és életvitelünk környezetbarátabbá tételére, és így, hasonló gondolkodásúakkal megosztva a tapasztalatainkat, még érdekesebb lesz, mint magányos farkasként.
Örömmel nézek elébe a következő heteknek, és néha azért ígérem itt is megosztom majd a tapasztalatokat!

Illusztráció: Dominik Gwarek

Mindenki másképp csinálja – blogindító

Blogolásról, boldogságról csigatempóban

Repülj madár, repülj!

Műanyagok szelektív gyűjtése

Filmajánló